Kisgyerekként én voltam az a bizonyos kilógó csemete, aki egész nap eljátszott egyes egymagában. Nem volt különösebben szükségem mások társaságára és sosem futkorásztam halálra magam a focipályán, inkább csak csendben ültem a teremben lévő szőnyegen és játszottam, elvoltam a saját kis képzeletbeli világomban.
Imádtam legózni, várat építeni, autókázni és természetesen a kedvencem az a bizonyos vonatsín mintájú szőnyeg volt, ami akkor nagyon menőnek számított. Azon közé a szerencsések közé tartoztam, akiknek rengeteg játéka volt otthon is, így nem csak az óvodában tudott önfeledten játszani. Anyukámék igyekeztek mindent beszerezni nekem, amit csak szerettem volna. Persze nem felvásárolták nekem az egész játék boltot, de mindig megoldották, hogy vagy rokonoktól, vagy használtan vegyenek nekem jobbnál is jobb játékokat.
Ezt a játékok iránti szeretetet később a számítógépes játékok váltották fel és gimnazista koromban az első játék konzolomat is megkaptam. Persze nem voltam játék függő és sosem hagytam, hogy teljesen beszippantson a virtuális tér, de sok időt töltöttem a különböző videójátékok kijátszásával.
Most már egyetemista vagyok és külön élek, így teljesen más a napi menetrendem és sokkal kevesebb időm van a különböző játékokra, ami azért valljuk be, hogy nem is olyan nagy baj. Bár amikor csak tehetem, akkor szabadidőmben azért erre is szánni szoktam pár órát, hiszen még mindig remek szórakozásként tekintek rá és nagyon jól kikapcsol egy-egy hosszú nap után.
Bár eléggé kijátszom magam akkor is, amikor a barátaimmal összegyűlünk, hiszen szerencsére olyan embereket sikerült találnom magam köré, akik hasonlóan imádják a társasjátékokat és a videó játékokat, mint én. Így ha hétvégente valakinél iszogatunk, vagy vacsorázunk, akkor mindig előkerül valamilyen új izgalmas társas vagy CD hogy jól töltsük el az időt.
Azonban, amikor munka után kellett keresnem, úgy gondoltam, hogy végleg el kell ásnom a játékra szánt idő gondolatát. Azonban ekkor még nem tudtam azt, hogy életem lehető legeslegjobb diákmunkáját fogom megtalálni.
Már amikor felköltöztem Budapestre tudtam, hogy diákmunka után kell majd néznem, azonban egy darabig még tudtam húzni az időt azzal a címszóval, hogy be kell illeszkednem az új közegbe és meg kell szoknom az itteni helyzetet.
Amikor neki kellett látnom a keresésnek ötletem sem volt, hogy hol és mit is keressek pontosan. Így hát beírtam csak a keresőbe, hogy „diákmunka Budapest” hátha kihoz valami értelmes ajánlatot is az internet. Rengeteg iskolaszövetkezet ajánlata jött velem szembe, azonban egyik sem tűnt annyira bizalomgerjesztőnek. Természetesen megtaláltam a legegyszerűbb gyorsétteremi állásokat, illetve az irattáras és doboz hajtogató pozíciókat is, azonban én ennél valami sokkal izgalmasabbra vágytam.
A legjobb természetesen az lett volna, ha olyan munkát sikerül találnom, ami valamilyen szinten az tanulmányaimhoz kapcsolódik. Ilyen pozíciót azonban nagyon nehéz első éves hallgatóként találni, hiszen a legtöbb állásnál már valamilyen előzetes tapasztalat szükséges. Így jobbnak találtam, ha olyan álláslehetőség után nézek, ami egy kicsit izgalmasabb, mint egy irodában ülni és mások keze alá dolgozni.
Rátaláltam a TopiWork iskolaszövetkezet oldalára, ahol elérhető volt rengeteg diákmunka budapest területén. Az oldal első látásra nagyon szimpatikus és letisztult volt, valamint könnyen kezelhető. Különböző kategóriákra voltak szedve az állások, így akár már céltudatosan is neki tud lendülni a keresésnek az ember. Volt műszaki, informatikai, gazdasági, HR-es, marketinges, otthonról végezhető, alkalmi és fizikai munka lehetőség is bőven. Én azonban az egyéb kategória mellett döntöttem, hogy megnézzem ott milyen lehetőségek is vannak.
Itt voltak raktáros, hostess és recepciós pozíciók is, de még klímaszerelőnek is lehetett jelentkezni. Egy valami azonban nagyon megragadta a tekintetem, az pedig egy bolti kisegítői állás volt. Ebből is volt többféle ugyan, de volt egy, ami túl szépnek tűnt ahhoz, hogy elhiggyem. A hirdetésben az állt, hogy bolti kisegítőt keresnek egy fővárosi játékboltba.
Nem akartam késlekedni, egyből rányomtam a jelentkező gombra, hiszen egy ilyen ajánlatról nem szívesen maradnék le. Ehhez meg kellett adnom a nevem, az e-mail címem, a telefonszámom, valamint az önéletrajzomat is fel kellett töltenem az oldalra pdf formátumban. Ezek után nem volt más hátra, mint a bizonytalan várakozás.
Elsőként az iskolaszövetkezet keresett meg, hogy telefonon vagy személyesen meginterjúztathassanak engem az állással és a kompetenciáimmal kapcsolatban. Amennyiben az interjú után én továbbra is szimpatikusnak találom a pozíciót, illetve az előzetesen feltüntetett elvárásoknak is eleget tudok tenni, úgy továbbítják az önéletrajzomat az adott cégnek.
Sikeres volt az interjú, ugyanis egy héten belül már a játékbolt felé sétáltam, hogy velük is részt vegyek egy személyes beszélgetésen. A munkatárs azt mondta, hogy mindenben megfelelőnek találtak a pozícióra, de ami igazán fontos szempont volt, az a játékok iránti erős szeretetem. Azt mondták, hogy kevés ember jött be eddig hozzájuk, aki ennyire izgatottan fordult az állás felé és nem csak a pénzkeresés lehetősége hajtotta.
Az állás természetesen az enyém lett, így az interjút követően megkezdődhetett az adminisztráció, ami általában a leglassabb és legszárazabb rész. A TopiWork iskolaszövetkezetnél ez azonban nem így volt. Szinte mindent el lehetett intézni online és elektronikusan, semmiért nem kellett személyesen bemászkálnom az irodájukba. Ez a modern megoldás nagyban megkönnyítette nekem a folyamatot és szerintem nekik is ezerszer egyszerűbb így. Mivel ilyen gördülékeny és gyors volt a folyamat, viszonylag hamar nekiláthattam a munkának.
Már az első napomon tudtam, hogy ez a legeslegjobb diákmunka budapest területén, amit csak megtalálhattam. Tudtam, hogy imádni fogom és ez nincs is másképp azóta sem, pedig már jó pár hónapot lehúztam az üzletben.
Imádom, hogy játékokkal vagyok körülvéve és segíthetek embereknek kiválasztani a legnagyobb szórakozást nyújtó társasokat, vagy éppen a legszebb kisautót és barbie babát. A munkatársak és a vezetőség is nagyon kedves és nyitott, imádok bejárni ebbe a közegbe, hiszen nem is érzem úgy, mintha dolgoznék. Hasonlóan játék imádó emberek, így még a közös téma is megvan mindig.
Az iskolaszövetkezettel kapcsolatban sem lehet egy rossz szavam sem, hiszen semmilyen probléma nem adódott a hónapok alatt. Ha valamilyen adminisztrációs dolog merült fel, akkor mindig nagyon kedvesen és gyorsan segítettek nekem. Bármilyen kérdéssel is fordultam hozzájuk, mindig kielégítő választ kaptam tőlük. Ezen kívül a fizetésemet is mindig időben megkapom, így azzal is tudok pontosan előre tervezni, nem kell számolgatnom a hónap végén.
Azt kell hogy mondjam, nagyon szerencsés vagyok ezzel az állással és a TopiWork szövetkezettel is. Meleg szívvel ajánlom őket más diákmunkát kereső hallgatóknak is és remélem, hogy hasonlóan jó pozícióra lelnek majd, amit ilyen lelkesen tudnak majd csinálni, mint én.